bodies of new french extremity
essay
Kutatásomban amellett érvelek, hogy a 90-es évek végén létrejött francia extrémizmus irányzata által használt testhorror és transzgresszív erőszak nem öncélú sokkolás, hanem a társadalmi normák, kulturális tabuk és kollektív traumák kritikájának médiuma. Az irányzatot a szomatikus testábrázolás és a transzgresszív erőszak jellemzi, amelyet sokszor a filmelméleten belül is a vizuális ingerteremtéssel azonosítanak. A kutatás központi alaptézise, hogy a francia extrémizmus filmjei testekkel és testeken keresztül súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket kommunikálnak. A női progagonista karaketerek felülreperezntálása végett a kutatásom középpontjában a női testek állnak. Ebből kifolyólag az irányzatot három markáns elméleti csoportra osztottam fel, amelyek a testek különböző politikai és pszichés szerepköreit mutatják be.
BIOHATALOM SZOMATIKUS TESTÁBRÁZOLÁS
VAGINA DENTATA ABJEKCIÓ
VAGINA DENTATA ABJEKCIÓ
TÁRSADALOMKRITIKA TESTHORROR
POSZTHUMÁN ELLENLÁTVÁNYOSSÁG
POSZTHUMÁN ELLENLÁTVÁNYOSSÁG
In my thesis, I argue that the body horror and transgressive violence that characterized the New French extremity movement that emerged in the late 1990s are not shock value for its own purpose, but rather a medium for criticism of social norms, cultural taboos, and collective traumas. The movement is characterized by somatic body representation and transgressive violence, which are often identified within film theory as visual sensation. The central thesis of this research is that films of New French extremity communicate severe social injustice through bodies and by using bodies. Due to the overrepresentation of female protagonists, my research focuses on female bodies. Consequently, I have classified the movement into three distinct theoretical groups, each illustrating different political and psychological roles of the body.
BIOPOWER
SOMATIC BODY REPRESENTATION
VAGINA DENTATA ABJECTION
VAGINA DENTATA ABJECTION
CRITICISM OF SOCIETY
BODYHORROR
POSTHUMAN OBJECTION
Biopolitika és biohatalom (Michel Foucault):Hogyan ellenőrzi a hatalom és az orvostudomány a testet, a szexualitást, és hogyan határozza meg a normálist a patologikussal szemben.
Abjekció (Julia Kristeva) és a vagina dentata (Barbara Creed): Az identitás és a testhatárok felbomlása, a testnedvek szimbolikája, valamint a vagina dentata és a kasztráló nő archetípusai.
Poszthumanizmus (Donna Haraway, Horváth Márk, Nemes Z. Márió):A testmódosítások, a technologizált, hibrid testek és a genderkategóriák felbontása.
A civilizáció feszültsége (Sigmund Freud):Az állatias én és a valódi vágyak elnyomása a társadalmi konformitás érdekében.
I have based the theoretical framework on four key approaches:
Biopolitics and biopower (Michel Foucault): How power and medicine control the body and sexuality, and how they define the “normal” in contrast to the “pathological.”
Abjection (Julia Kristeva) and the vagina dentata (Barbara Creed): The dissolution of identity and bodily boundaries, the symbolism of bodily fluids, and the archetypes of the vagina dentata and the castrating woman.
Posthumanism (Donna Haraway, Márk Horváth, Márió Z. Nemes): Body modifications, technologized, hybrid bodies, and the destruction of gender categories.
The Conflict of Civilization (Sigmund Freud):
Abjection (Julia Kristeva) and the vagina dentata (Barbara Creed): The dissolution of identity and bodily boundaries, the symbolism of bodily fluids, and the archetypes of the vagina dentata and the castrating woman.
Posthumanism (Donna Haraway, Márk Horváth, Márió Z. Nemes): Body modifications, technologized, hybrid bodies, and the destruction of gender categories.
The Conflict of Civilization (Sigmund Freud):
The suppression of the animalistic self and true desires in the interest of social conformity.
A vizsgált filmkorpusz tipológiája (három kategória):
A társadalomkritikus „slasher” nők:
a kategória a kollektív társadalmi traumákra és az elnyomásra adott testen keresztüli válaszokat vizsgálja.
A kilencvenes és kétezres évek Franciaországának valós feszültségei, mint a külvárosi zavargások, rendőri brutalitás és rendszerszintű rasszizmus, radikális bosszú formájában manifesztálódik. A passzív, elnyomott áldozati szerepkört itt az aktív, pusztító bosszú váltja fel.
A „deviáns” nők:
Míg az első csoportban a külső abúzus szüli a bosszút, itt a belső, pszichés struktúrákon van a hangsúly. A kategória szereplői a queer identitás, a vérfertőzés és a nukleáris családkép elleni lázadás tabuin keresztül robbantják szét a polgári konformitást.
A kilencvenes és kétezres évek Franciaországának valós feszültségei, mint a külvárosi zavargások, rendőri brutalitás és rendszerszintű rasszizmus, radikális bosszú formájában manifesztálódik. A passzív, elnyomott áldozati szerepkört itt az aktív, pusztító bosszú váltja fel.
A „deviáns” nők:
Míg az első csoportban a külső abúzus szüli a bosszút, itt a belső, pszichés struktúrákon van a hangsúly. A kategória szereplői a queer identitás, a vérfertőzés és a nukleáris családkép elleni lázadás tabuin keresztül robbantják szét a polgári konformitást.
A „mutáns” nők:
Az irányzat 2010 után készült filmjei a biotechnológia és a globalizáció korába vezetnek. Ebben a kategóriában a női test már nem egy stabil biológiai alap, hanem egy folyamatosan alakítható, gépiesített, morfolódó médium. A mutáns testek a technológia hálójában élő ember egzisztenciális válságát és a kapitalista fiatalságkultusz toxikus természetét modellezik.
Az irányzat 2010 után készült filmjei a biotechnológia és a globalizáció korába vezetnek. Ebben a kategóriában a női test már nem egy stabil biológiai alap, hanem egy folyamatosan alakítható, gépiesített, morfolódó médium. A mutáns testek a technológia hálójában élő ember egzisztenciális válságát és a kapitalista fiatalságkultusz toxikus természetét modellezik.
Typology of the film corpus under study (three categories):
Critical of society: “slasher” women: This category examines bodily responses to collective social traumas and oppression. The real tensions of 1990s and 2000s France—such as suburban riots, police brutality, and systemic racism—manifest themselves in the form of radical revenge. The passive, oppressed victim role is replaced here by active, destructive revenge.
“Deviant” women:While in the first group external abuse leads to revenge, here the emphasis is on internal, psychological structures. The characters in this category break down social conformity through the taboos of queer identity, incest, and rebellion against the nuclear family.
“Mutant” women:Films in this genre made after 2010 lead us into the age of biotechnology and globalization. In this category, the female body is no longer a stable biological foundation, but a constantly transformable, machine-like, morphing medium. Mutant bodies model the existential crisis of humans living in the web of technology and the toxic nature of the capitalist worship of youth.
“Deviant” women:While in the first group external abuse leads to revenge, here the emphasis is on internal, psychological structures. The characters in this category break down social conformity through the taboos of queer identity, incest, and rebellion against the nuclear family.
“Mutant” women:Films in this genre made after 2010 lead us into the age of biotechnology and globalization. In this category, the female body is no longer a stable biological foundation, but a constantly transformable, machine-like, morphing medium. Mutant bodies model the existential crisis of humans living in the web of technology and the toxic nature of the capitalist worship of youth.
Esszém bizonyítja, hogy a francia extrémizmus intellektuálisan rétegzett filmnyelvvel rendelkezik. Rávilágít, hogy a fizikai határok átlépése (hús, vér, erőszak) a fogyasztói társadalom, a medikalizáció és a patriarchális struktúrák hanyatlásának látlelete.
My thesis proves that New French Extremity speaks an internationally layered cinematic language. It highlights how the transgression of physical boundaries (flesh, blood, violence) reflects the crisis of consumer society, medicalization, and patriarchal structures.
Konzulens / advisor : Gyenge Zsolt