Megállapítások:
A Déli pályaudvar aluljárórendszere egy retro-futurista tér, ahol a sötét, labirintusszerű szerkezetek és az utólagosan beépített, agresszív LED-technológia folyamatos harcban áll egymással. A tér meghatározó eleme az extrém alacsony albedó: a sötét mészkő, a fekete márvány és a nyers beton felületek folyamatosan nyelik el a fényt. Ezt a régi sárgás-barnás burkolatok és a süllyesztett, gyakran vibráló fénycsövek maradványai egészítik ki, melyeket helyenként rendkívül erős, utólagos ipari LED-ekkel egészítettek ki, hogy láthatóságot biztosítsanak.
Biológiai diagnózis:
A sötét felületeken elhelyzett pontszerű, vakító és hideg fényforrások közvetlenül a retinába vágnak, ami állandó szemfáradtságot és stresszt idéz elő. A spektrum drasztikus instabilitása, melyet a vibráló fénycsövek és a spektrumgörbe cikkcakkos lefutása jellemez, az agy számára folyamatos kognitív terhelést jelent, mivel az idegrendszernek másodpercenként kell alkalmazkodnia a változó fényintenzitáshoz.
Spektroradiométer adatok:
R9 -100,0
Monokróm spektrális eloszlás
2062K-es, mindent beborító narancssárga félhomály egy rendkívül nyomasztó, posztapokaliptikus bunker hangulatot teremt.